2014. február 28., péntek

Vlagyimir Szutyejev: A gomba alatt

   A hangyát egyszer utolérte egy nagy eső. Hova bújjék előle?
   Egy apró kis gombát látott meg a Hangya a tisztáson, odaszaladt és elbújt a gomba kalapja alá.     Üldögél a gomba tövében, várja, hogy elálljon az eső. Ámde az eső egyre jobban zuhogott. Egy agyonázott Pillangó vánszorgott a gombához.
   - Hangyácska, Hangyácska, engedj ide engem is a gomba alá! Úgy eláztam, nem tudok repülni!
   - Már hogyan is engednélek - kérdezte a Hangya -, hiszen magam is csak éppen elférek alatta?!
   - Sebaj! Kis helyen is elférnek, akik szeretik egymást.
   Erre aztán a Hangya beeresztette a Pillangót a gomba alá. Az eső meg egyre csak zuhogott. Futva jön Egérke.
   - Engedjetek a gomba alá engem is! Patakokban folyik a víz rajtam!
   - Ugyan hogyan engedhetnénk ide? Nincs itt már szabad hely.
   - Húzzátok magatokat összébb egy kicsit!
   Összébb húzták magukat és beengedték az Egérkét a gomba alá. Az eső zuhogott, sehogy sem akarta abbahagyni. Arra ugrándozott a Veréb, és így sírt-rítt:
   - Megázott a tollacskám, megfáradt a szárnyacskám! Engedjetek be engem is a gomba alá megszáradni, megpihenni, az eső végét kivárni!
   - Nincs már több hely!
   - Húzódjatok összébb, nagyon kérlek benneteket!
   - Na, jól van. Összébb húzódtak - jutott hely a Verébnek is.
   Ekkor a Nyúl ugrott ki a tisztásra, és meglátta a gombát.
   - Bújtassatok el! - kiáltozta. - Mentsetek meg! Üldöz a Róka!
   - Sajnálom a Nyulat - szólt a Hangya. - Tudjátok mit? Húzódzkodjunk összébb!
   Alighogy, a Nyulat elrejtették, odaért a Róka is.
   - Nem láttátok a Nyulat? - kérdezte.
   - Nem láttuk bizony!
   Közelebb lopakodott a Róka, és szaglászni kezdett.
   - Nem itt bújt el?
   - Ugyan, hogy bújhatott volna ide?
   Megcsóválta a farkát a Róka, és elment.
   Közben az eső is elállt, a nap is kisütött. Előbújtak a gomba alól mindahányan, és örvendeztek. A Hangya elgondolkozott, és azt mondta:
   - Hát ez hogyan történhetett? Először még nekem is alig volt helyem a gomba alatt, a végén mégis mind az öten elfértünk!
   - Brehehehe! Brehehehe! - heherészett valaki.
   Mindannyian odanéztek: a gomba kalapján ült a Béka, és jóízűen nevetett:
   -Ó, ti okosok! Hiszen a gomba… a mondatot abbahagyta, őket pedig otthagyta.
   Mindannyian a gombára néztek, és nyomban kitalálták, hogyan történhetett az, hogy előbb egynek is alig akadt helye a gomba alatt, a végén mégis mind az öten elfértek.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése