2014. január 7., kedd

Tímár Hedvig: A cica és a tél

Kicsi cica az ablakban
Tágra nyitja a szemét
Olyat lát, mit sosem látott,
S amit lát, csodaszép.

Fehér, mint a jó tejecske,
Puhán csillan, mint a hab,
S mindegyre szállong, hozza
Sok pelyhecske, kicsiny, nagy.

Ez már igen, nekem való!
Nyalja száját a cica.
Tejfel hull a nagy egekből
Jaj de jó ez a csuda!
Egyet szól és kettőt ugrik
A fehér csuda felé,
No, de mindjárt sziszeg, prüszköl
Mert nyakig zuhan belé.

Fázva fut be a szobába
S így óvja a nagy cicát
- Ki ne menjél, jó mamácska
Fagyott tejfel a világ.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése