2013. január 18., péntek

A kesztyű (ukrán népmese)


Ment, mendegélt az öregapó az erdőben, mögötte szaladgált a kutyája. Ment, mendegélt, s útközben elveszett a kesztyűje.
Arra szaladt az egér, belemászott a kesztyűbe és azt mondta:
- Itt fogok lakni.
Kis idő múlva arra ugrált a béka. Megkérdezte:
- Ki lakik a kesztyűben?
- Az apróka egérke. Hát te ki vagy?
- Az ugribugri béka. Engedj be engem is!
- Gyere be!
Most már kettesben voltak. Arra futott a nyúl. Odaszaladt a kesztyűhöz és megkérdezte:
- Ki lakik a kesztyűben?
- Az apróka egérke és az ugribugri béka. Hát te ki vagy?
- A lótifuti nyuszi. Engedjetek be engem is!
- Gyere be!
Most már hárman voltak. Arra járt a róka.
- Ki lakik a kesztyűben?
- Az apróka egérke, az ugribugri béka és a lótifuti nyuszi. Hát te ki vagy?
- A róka húgocska. Engedjetek be engem is!
- Gyere be!
Így már négyen laktak ott bent. Arra loholt a farkas, ő is odalépett a kesztyűhöz és megkérdezte:
-  Ki lakik a kesztyűben?
- Az apróka egérke, az ugribugri béka, a lótifuti nyuszi és róka húgocska. Hát te ki vagy?
- A szürke bundás farkas. Engedjetek be engem is!
- Gyere hát!
A farkas is bemászott. Már öten kuporogtak ott benn. Honnan, honnan se odadöcög a vadkan.
- Hröf-hröf-hröf. Ki lakik a kesztyűben?
- Az apróka egérke, az ugribugri béka, a lótifuti nyuszi, a róka húgocska és a szürke bundás farkas. Hát te ki vagy?
- Vadkan az agyaras. Engedjetek be engem is!
Hát ez már tényleg szörnyű, hogy mindenki a kesztyűbe igyekszik!
- Nem férsz már be!
- Valahogy csak beférek. Eresszetek be!
- Jól van, no, mit csináljunk veled? Bújj be hát!
Be is bújt az agyaras. Már hatan voltak, de olyan szűken, hogy azt el sem tudjátok képzelni!
Egyszerre csak ropogni kezdenek az ágak. A medve mászott elő, odacammogott a kesztyűhöz és beledörmögött:
-Ki lakik a kesztyűben?
- Az apróka egérke, az ugribugri béka, a lótifuti nyuszi, a róka húgocska, a szürke bundás farkas és vadkan az agyaras. Hát te ki vagy?
- Brumm, brumm. De sokan vagytok! Én vagyok a medve bátyó. Engedjetek be!
- Hogy is engednénk be? Így is szűk ez a hely.
- No de mégis!
- Hát ha elférsz a sarokban, gyere!
Bebújt a medve is. Heten voltak, de olyan szorosan, hogy a kesztyű már szakadozni kezdett.
Ezalatt az öregapó észrevette, hogy nincs meg a kesztyűje. Visszafordult, hogy megkeresse. A kutya előreszaladt. Szaladt, szaladt, hát látja, ott fekszik a kesztyű és mocorog. Rázendített a kutya:
- Vau! Vau! Vau!
Az állatok megijedtek, szétfutottak, ki merre látott.
Az öregapó odaért és felvette a kesztyűjét.



1 megjegyzés:

  1. A mi mesénk ehhez hasonló, csak egy létező fa odvában jönnek a lakók. Az odvas fát kivágták, elkértem egy szeletet és mai is a kertemben áll mesefaként.

    VálaszTörlés